Talált tárgyakkal kapcsolatos eljárás

A találó köteles a talált dolgot a találástól számított 8 napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni.

A jegyzőnek való átadáskor a találónak nyilatkoznia kell arról, hogy ha a dologért 3 hónapon belül nem jelentkezik senki, a találó igényt tart-e a megtalált dologra, vagyis szeretné-e a talált dolgot megtartani. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad.
Ha a jegyző meg tudja állapítani, hogy a talált dolgot kinek kell visszaadni, úgy aziránt intézkedik.

Ha a jegyző nem tudja megállapítani, hogy a talált dologra ki tarthat igényt, a dolgot az átadástól számított 3 hónapon át megőrzi. Ha a 3 hónap alatt jelentkezik az, aki a dolgot elvesztette, a jegyző kiadja neki a talált dolgot.

Ha 3 hónap alatt nem jelentkezik senki az elveszett dologért, és a találó úgy nyilatkozott, hogy meg szeretné tartani a dolgot, a jegyző kiadja a találónak. A találó a dolgot kizárólag úgy használhatja, hogy a dolog ne sérüljön, nem adhatja, ajándékozhatja vagy cserélheti el, és kizárólag a találó használhatja. Ha 3 hónapon belül senki nem jelentkezett a dologért, és a találó sem tart igényt rá, akkor a jegyző a talált dolgot értékesíti. Ha a találó 3 hónap után a jegyzőtől visszakapta a talált dolgot, és ezt követően mindent megtesz azért, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, de a tulajdonos a találástól számított egy évig (élő állat esetén három hónapig) nem jelentkezik, a talált dolog tulajdonosa a találó lesz.

Ki jogosult az eljárásra? Aki idegen dolgot talál.

A találó igénybejelentésének tartalmaznia kell:

• a találó nevét, lakcímét (székhelyét),
• a találó nyilatkozatát arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára, valamint
• a találás helyét, idejét

Milyen okmányok szükséges az eljárás során? Személyi adatai és személyi azonosságának igazolására alkalmas, érvényes okmány. Ilyenek a

•  személyi igazolvány,
•  személyazonosító igazolvány és lakcímigazolvány,
•  2001. január 1-je után kiállított - kártya formátumú - vezetői engedély és lakcímigazolvány,
•  útlevél és lakcímigazolvány

 

Eljárás illetéke:

Az eljárás illetékmentes.

Hol intézem?

A találás helye szerint illetékes Jegyzőnél.

Ügyintézés határideje:

A találó talált dologra vonatkozó igénybejelentése azonnal megtehető.
 

Mi történik, ha valaki nyilvános helyen talál egy dolgot?

Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat 3 hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő 1 éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. A találódíj a találótársakat (több találó) egyenlő arányban illeti meg. A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig megtagadhatja. A találót ezek a jogok akkor is megilletik, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át. A hatóság a dolgot vagy az értékesítéséből befolyt vételárat a találó hozzájárulásával adhatja ki az átvételre jogosultnak, kivéve, ha az átvételre jogosult a dolog értékét a hatóságnál letétbe helyezi. A letétbe helyezett összeg a letett dolog helyébe lép.

 

Mi történik, ha nagyobb értékű dolgot találok?

Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak abból a célból, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.

Mi történik, ha muzeális, vagy műemléki értékű tárgyat találok?

Ha valaki muzeális vagy műemléki értékű tárgyat talál, annak tulajdonjoga az államot illeti meg, tehát nem rendelkezhet vele.

Vonatkozó jogszabályok:

• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés;
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:54-5:64. §;
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv 99. § (1) bekezdés, 107. § (2) bekezdés, 116. §

Zaj- és rezgésvédelmi hatósági eljárások


Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) 4 § (1) bekezdése alapján a szerinti települési önkormányzat jegyzője az alábbi esetekben rendelkezik hatáskörrel:

az alábbi gazdasági tevékenységek esetén zajhatárérték megállapítása és vizsgálata:

41 épületek építése,
42 egyéb építmények építése,
43 speciális szaképítés,
45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása,
46 nagykereskedelem,
47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár),
55 szálláshely szolgáltatás,
56 vendéglátás,
73 reklám, piackutatás,
81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés,
90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység,
93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység

a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésének vizsgálata; valamint a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésének vizsgálata valamennyi, az adott épületen belüli, illetve az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az a) pont szerinti tevékenységeknél.

A Rendelet hatálya nem terjed ki:


a) közterületi, alkalmi rendezvényre,

b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,

c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,

d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre, 

e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint

f) a vallási tevékenység végzésére,
g) gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre.

Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok:
Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól (jegyző) környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

A kérelem adattartalmát a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha
a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy
b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.

A környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület.

A környezeti zajforrást üzemeltető tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését köteles bejelenteni a jegyzőnek a változást követő 30 napon belül.

Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek a „jelentés üzemi, szabadidős zajforrás zajkibocsátásának megváltozásáról” című nyomtatványon. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg.

A megállapított zajkibocsátási határérték túllépésének jogkövetkezményei:
Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi.
A jegyző zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető

a) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a jegyző által megállapított kibocsátási határértéket - a határozatban megállapított teljesülési határidőt követően - túllépi,

b) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi,

c) az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi,

d) a rezgésterhelési határértéket túllépi,

e) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,

f) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változás bejelentési kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti.


Az eljárás illetéke, menete:

A kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv XIII. melléklete alapján 5.000 Ft.
A kérelem benyújtható postai úton, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban.

Vonatkozó jogszabályok:


- 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól,
- 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról,
- 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról,

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a zajhatárérték megállapítására vonatkozó engedély megléte nem mentesít az egyéb jogszabályok hatálya alá tartozó engedélyek beszerzése illetve bejelentések megtétele alól. (Pl.: kereskedelmi hatósági bejelentések megtétele, rendezvénytartási engedély kérelem benyújtása, stb.)