A csendháborítás szabályai

A csendháborítás jogszabálya tulajdonképpen azt tiltja, hogy a tulajdonosok (bérlők, lakók, haszonélvezők) ok nélkül zajongva zavarjanak bárkit a pihenésében. Alapesetben tehát csendháborító lehet valaki akkor is, ha szükségtelenül dudál folyamatosan az utcán, vagy kiabál, akár fényes nappal.

A helyzet viszont nem ilyen egyszerű: a csendháborításnak különböző szintjei vannak, és nem is csak személyek okozhatják, hanem üzemi területek, építési munkálatok is. Ezeknek szintén be kell tartaniuk a jogszabályt, ami szabályozza, hogy hány decibel zajt bocsáthatnak ki.

Szerencsére a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) világosan leírja, hogy mikor beszélhetünk csendháborításról.  Az a kérdés, hogy “hány órától van csendháborítás?” azért nem állja meg a helyét, mert csendháborítás tulajdonképpen bármikor történhet, csak éppen más a különböző időtartamokhoz rendelhető küszöbérték.

Reggel 6:00 és este 22:00 között nagyobb a megengedett zajkibocsátás, a decibel érték. Éjszaka viszont (22:00 és 6:00 között, hacsak nincs ezt tovább korlátozó vagy feloldó rendelet) alacsonyabb zaj a megengedett.

Más decibel érték vonatkozik a falvakra, kisvárosokra, üdülőterületekre, gazdasági területekre, és nagyvárosok lakónegyedeire.

A leggyakoribb szabályozás az alábbi:

• 6-22 óra között kb. 45-55 decibel a megengedett,
• 22-6 óra között pedig általában maximum 30-40 decibel.

Külső zajforrások (kertépítés, fűnyírás, stb.) vasárnap és munkaszüneti napokon nem végezhetőek, hétköznapokon 7-20 óra között végezhetők, szombaton pedig 9-12 óra, illetve 15-18 óra között.

Kertépítést tehát jogosan végez a szomszéd munkanapokon már 7 óra után is, a zajos munkavégzés hétvégén viszont már sokkal korlátozottabb szabályokkal jár.

Mit tehetünk, ha zavar a vasárnapi fűnyírás? Mi a csendháborítás feljelentésének menete? Az első lépés, hogy szóban hívjuk fel a csendháborító figyelmét arra, hogy túlságosan zajos. Fontos, hogy először békés eszközökhöz folyamodjunk: a szomszéd ugyanis szomszéd marad, a viszony elmérgesedése pedig sokkal több bajt okozhat, mint az, hogy egyik éjszaka nem tudtunk rendesen aludni. A legcélszerűbb tehát az, ha kommunikációt kezdeményezünk, és megkérjük a zajongót arra, hogy vegye lejjebb a hangerőt, vagy hagyja abba a nagy zajjal járó munkát.

Ha ezt nem teszi meg, és a zajforrás valóban szükségtelen, akkor hívható a rendőrség. Végezetül pedig, egy feljelentés indításával birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető a zajt okozó személy ellen, amit a jegyzőnél (vagy egy éven túl a bíróságon) kell kezdeményezni.